1 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2 Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim:
3 Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken. [1] [2]
4 Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek.
5 Az elsõ hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.
6 E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.
7 Az elsõ napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
8 Hét napon át pedig tûzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.
9 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
10 Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok zsengéjének elsõ kévéjét vigyétek a papnak.
11 Az pedig lóbálja meg a kévét az Úr elõtt, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap.
12 A mely napon pedig meglóbáltatjátok a kévét, áldozzatok az Úrnak egy ép, esztendõs bárányt egészen égõáldozatul.
13 Ahhoz pedig ételáldozatul két tized efa lánglisztet, olajjal elegyítve; tûzáldozatul az Úrnak, kedves illatul; italáldozatul pedig egy hin bornak negyedrészét.
14 Új kenyeret pedig és pergelt búzaszemeket és zsenge kalászokat ne egyetek mind a napig, a míg be nem viszitek a ti Isteneteknek áldozatját. Örök rendtartás ez nemzetségrõl nemzetségre minden lakóhelyeteken.
15 Számláljátok azután a szombatra következõ naptól, attól a naptól, a melyen beviszitek a meglóbálni való kévét, hét hetet, egészek legyenek azok.
16 A hetedik hétre következõ napig számláljatok ötven napot, és akkor járuljatok új ételáldozattal az Úrhoz.
17 A ti lakóhelyeitekbõl hozzatok fel két meglóbálni való kenyeret; két tized efa lisztlángból legyenek azok, kovászszal sütve, zsengékül az Úrnak.
18 A kenyérrel együtt pedig áldozzatok meg hét bárányt, épeket, esztendõsöket, és egy tulkot, fiatal bikát, és két kost; egészen égõáldozatul legyenek ezek az Úrnak, étel- és italáldozatjokkal egybe; kedves illatú tûzáldozat ez az Úrnak.
19 Készítsetek el egy kecskebakot is bûnért való áldozatul, és két bárányt, esztendõsöket, hálaadó áldozatul.
20 És lóbálja meg azokat a pap a zsengékbõl való kenyérrel az Úr elõtt való lóbálással a két báránynyal egybe. Szentek legyenek ezek az Úrnak a pap számára.
21 És gyülekezzetek egybe ugyanazon a napon; szent gyülekezéstek legyen néktek, semmi robota munkát ne végezzetek. Örök rendtartás ez minden lakóhelyeteken a ti nemzetségeitek szerint.
22 Mikor pedig földetek termését learatjátok: ne arasd le egészen a mezõdnek széleit, és az elhullott gabonafejeket fel ne szedd; a szegénynek és jövevénynek hagyd azokat. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
23 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
24 Szólj Izráel fiaihoz, mondván: A hetedik hónapban, a hónap elsõ napján ünnepetek legyen néktek, emlékeztetõ kürtzengéssel, szent gyülekezéssel.
25 Semmi robota munkát ne végezzetek, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
26 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
27 Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak.
28 Semmi dolgot ne végezzetek azon a napon, mert engesztelésnek napja az, hogy engesztelés legyen érettetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt.
29 Mert ha valaki nem sanyargatja meg magát ezen a napon, irtassék ki az õ népe közül.
30 És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az õ népe közül.
31 Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségrõl nemzetségre minden lakhelyeteken.
32 Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétõl a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket.
33 Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
34 Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.
35 Az elsõ napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.
36 Hét napon áldozzatok az Úrnak tûzáldozatot, a nyolczadik napon pedig szent gyülekezéstek legyen és újra tûzáldozattal áldozzatok az Úrnak; berekesztõ ünnep ez, semmi robota munkát ne végezzetek azon.
37 Ezek az Úrnak ünnepei, a melyeken szent gyülekezésekre kell gyülekeznetek, hogy áldozzatok az Úrnak tûzáldozattal, egészen égõáldozattal, ételáldozattal, véres- és italáldozattal: minden napét a maga napján.
38 Az Úrnak szombatjain kivül, adományaitokon kivül, fogadásból és szabad akaratból való minden ajándékaitokon kivül a melyeket adni szoktatok az Úrnak,
39 Ugyancsak a hetedik hónapnak tizenötödik napján, a mikor a földnek termését betakarjátok, az Úrnak ünnepét ünnepeljétek hét napig: az elsõ napon nyugodalom napja, és a nyolczadik napon is nyugodalom napja legyen. [3]
40 És vegyetek magatoknak az elsõ napon szép fának gyümölcsét, pálmafa ágait, sûrû levelû fa lombját, és patak mellett való fûzgalyakat, és örvendezzetek az Úr elõtt, a ti Istenetek elõtt hét napig.
41 Így ünnepeljétek meg azt az Úrnak ünnepét minden esztendõben hét napig. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél; a hetedik hónapban ünnepeljétek azt.
42 Sátorokban lakjatok hét napig, minden benszülött sátorokban lakjék Izráelben.
43 Hogy megtudják a ti nemzetségeitek, hogy sátorban lakattam Izráel fiait, a mikor kihoztam õket Égyiptom földérõl. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
44 És szóla Mózes Izráel fiainak az Úrnak ünnepei felõl.