© 2010 Urantia Alapítvány
50:0.1 JÓLLEHET a Bolygóhercegek a Lanonandek Fiak rendjébe tartoznak, olyannyira e szolgálatra szakosodtak, hogy általában külön csoportnak tekintik őket. Miután a melkizedekek kinevezték őket másodrendű lanonandekeknek, e helyi világegyetemi Fiakat a rendjük tartalékosaihoz rendelik a csillagvilági központra. A Csillagrendszer Fejedelem innen különböző feladatokra küldi őket, végül pedig bolygóhercegi megbízást kapnak és a fejlődő lakott világra vezénylik őket.
50:0.2 A Csillagrendszer Fejedelem számára az jelzi annak szükségességét, hogy valamely adott bolygóra vezetőt kell kijelölni, hogy megérkezik az élethordozók kérelme, miszerint igazgatási vezető kijelölésére van szükség e bolygón, ahol életet létesítettek és értelmes evolúciós lények kifejlődését érték el. Minden evolúciós halandó teremtmények lakta bolygó rendelkezik a fiúi besorolásúak rendjébe tartozó bolygói vezetővel.
50:1.1 A Bolygóherceg és az ő testvéri segédei jelentik a legjobb megszemélyesülést (eltekintve a megtestesüléstől), mely révén a paradicsomi Örökkévaló Fiú egyáltalán megközelítheti az idő és tér alacsonyrendű teremtményeit. Igaz, hogy a Teremtő Fiú a szellemén keresztül eléri a teremtésrész teremtményeit, viszont a Bolygóherceg az utolsó a személyes Fiak azon rendjei közül, melyek a Paradicsomról az ember gyermekeihez elérnek. A Végtelen Szellem a beteljesülés-őrangyalok és az egyéb angyali lények személyében nagyon közel kerül; az Egyetemes Atya a Titkos Nevelők elő-személyes jelenléte révén benne él az emberben; viszont a Bolygóherceg jelenti az Örökkévaló Fiúnak és az ő Fiainak a hozzátok való közeledésre irányuló utolsó erőfeszítését. Egy újonnan lakottá vált világon a Bolygóherceg az egyedüli képviselője a teljes isteniségnek, mely a Teremtő Fiútól (az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú gyermekétől) és az Isteni Segédkezőtől (a Végtelen Szellem világegyetemi Leányától) ered.
50:1.2 Az újonnan lakottá vált világ hercegét segítők és a segédek hű testülete, valamint nagyszámú segédkező szellem veszi körül. De az ilyen új világokat irányító testületet a csillagrendszer intézőinek alacsonyabb rendjeiből kell összeállítani annak érdekében, hogy az eredendően rokonszenvvel és megértéssel viseltessen a bolygó gondjai és nehézségei iránt. Mindazon erőfeszítések, hogy az evolúciós világoknak rokonszenves vezetői legyenek, egyúttal ama veszély megnövekedésével járnak, hogy ezeket az emberekhez közeli személyiségeket rossz útra térítheti, ha nézeteiket a Legfőbb Urak akaratánál előbbre valónak tartják.
50:1.3 Lévén, hogy egyedül képviselik az isteniséget az egyes bolygókon, e Fiak alaposan kipróbáltatnak, és a Nebadon több lázadásnak a csapását szenvedte már el eddig. A Csillagrendszer Fejedelmek és a Bolygóhercegek teremtésében megtestesülő eszme egyre jobban eltávolodik az Egyetemes Atyától és az Örökkévaló Fiútól, és így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a saját fontosságukat illetően elveszítik az arányérzéküket és nagyobb a hibázás lehetősége abban is, hogy helyesen fogják fel az isteni lények számos rendjének értékeit és viszonyát, valamint azok hatáskörmegosztását. Az, hogy az Atya nem személyesen van jelen a helyi világegyetemben, egyúttal az összes ilyen Fiú hitének és hűségének egyfajta megmérettetése is.
50:1.4 De a világhercegek nem gyakran buknak el a lakott szférák szervezésével és igazgatásával kapcsolatos küldetéseiken, és a sikerük nagymértékben megkönnyíti az Anyagi Fiak későbbi küldetéseit, akik a teremtményi élet magasabb rendű formáit hozzák el a világok fejletlen emberei számára. Az ő uralkodásuk nagyban hozzájárul ahhoz is, hogy a bolygók felkészüljenek a paradicsomi Istenfiakra, akik később azért jönnek, hogy megítéljék a világokat és megnyissák az egymás utáni megítéltetési időszakokat.
50:2.1 Minden Bolygóherceg Gábrielnek, Mihály főigazgatójának a világegyetemi igazgatási felügyelete alá tartozik, míg rájuk közvetlenül a Csillagrendszer Fejedelmek kizárólagos rendelkezései vonatkoznak.
50:2.2 A Bolygóhercegek bármikor tanácsért fordulhatnak a melkizedekekhez, a korábbi oktatóikhoz és kezeseikhez, de a segítségüket nem kötelezően kell igénybe venniük, és ha e segítséget nem önként kérik, akkor a melkizedekek nem is avatkoznak bele a bolygói igazgatásba. E világurak a huszonnégy tanácsos tanácsait is kikérik, akik a csillagrendszerben alászállást megtapasztalt bolygókról gyűlnek össze. A Sataniában e tanácsosok jelenleg mind urantiai honosok. Van egy hetventagú hasonló tanács is a csillagvilági központon, melynek tagjai szintén a teremtésrészek evolúciós lényei közül valók.
50:2.3 Az evolúciós bolygók irányítása a létpályájuk első és meg nem állapodott időszakaiban nagymértékben önkényes. A Bolygóhercegek a bolygói segédeikből álló testületeik közül választják ki azokat a segédeket, akikből külön feladatokra csoportokat alakítanak. Rendszerint egy tizenkét fős legfelsőbb tanáccsal veszik körül magukat, de ezt a különböző világokon másként választják ki és állítják össze. A Bolygóhercegnek lehet egy vagy több olyan segédje is, aki a fiúi besorolásúak csoportjának harmadik rendjéből kerül ki, és néha, bizonyos világokon még az ő rendjéből, a másodrendű lanonandekek közül is választ társat.
50:2.4 A világ urának teljes törzskara a Végtelen Szellem személyiségeiből, valamint a kifejlődött felsőbb lények bizonyos fajtáiból és a más világokról származó felemelkedő halandókból áll. E személyi állomány átlagosan ezerfős, és a bolygó fejlődésével e segítői testület létszáma elérheti a százezret vagy még többet is. Bármikor, amikor még további segítőkre van szükség, a Bolygóhercegeknek csak kérniük kell azt a testvéreiktől, a Csillagrendszer Fejedelmektől, és a kérelem nyomban teljesül.
50:2.5 A bolygók jellegüket és szerveződésüket, valamint igazgatásukat tekintve jelentősen eltérnek egymástól, de mindegyik rendelkezik igazságszolgáltatási testületekkel. A helyi világegyetem bírói rendszere a Bolygóherceg bíróságainál kezdődik, melyeket az ő személyi törzskarának egyik tagja vezet; e bíróságok ítéletei meglehetősen atyai és szabad mérlegelésen alapuló hozzáállást tükröznek. Minden, a bolygó lakosai ügyeinek szabályozását meghaladó vitás kérdésben fellebbezéssel lehet fordulni a felsőbb ítélőszékekhez, de az ő világa területéhez tartozó ügyeket jobbára a herceg személyes belátása szerint bírálják el.
50:2.6 A békéltetők tetszőleges helyen működtethető bizottságai szolgálják és kiegészítik a bolygói ítélőszékeket, és a szellemi és a fizikai szabályozók kötelesek elfogadni e békéltetők ténymegállapításait. De önkényesen semmit sem hajtanak végre a Csillagvilági Atya egyetértése nélkül, mert „a Fenségesek uralkodnak az emberek országain”[1].
50:2.7 A bolygói feladatot végző szabályozók és átalakítók szintén képesek együttműködni az angyalokkal és a mennyei lények más rendjeivel abban, hogy ez utóbbi személyiségeket a halandók számára láthatóvá tegyék. Különleges alkalmakkor a szeráfi segítők, sőt még a melkizedekek is képesek láthatóvá válni az evolúciós világok lakói számára, és így is tesznek. A fő oka annak, hogy halandó felemelkedőket hoznak a csillagrendszeri központról a Bolygóherceg törzskarába az, hogy megkönnyítsék a terület lakóival való érintkezést.
50:3.1 Ha a Bolygóherceg egy fiatal világra indul, akkor rendszerint magával viszi az önkéntes felemelkedő lények egy csoportját a helyi csillagrendszeri központról. E felemelkedők az emberfajták fejlesztésével összefüggő első feladatok elvégzése érdekében tanácsadókként és segítőkként kísérik el a herceget. Az anyagi segítők e testülete alkotja a herceg és a világ emberfajtái közötti kapcsolatot. Az Urantia Hercegének, Kaligasztiának száz ilyen segítőből álló testülete volt.
50:3.2 Ezen önkéntes segédek a csillagrendszeri központ létpolgárai, és még egyikük sem élt meg eggyé kapcsolódást a bennük lakozó Igazítóval. Az ilyen önkéntes szolgálók Igazítóinak besorolása a csillagrendszeri központ vonatkozásában állandó marad, míg e morontia fejlődő lények átmenetileg visszakerülnek egy korábbi morontia állapotba.
50:3.3 Az élethordozók, a forma építői látják el azokkal az új fizikai testekkel ezeket az önkénteseket, mely testet a bolygói ottlétük során foglalnak el. E személyiségalakok mentesek ugyan a teremtésrészeken szokványos betegségektől, viszont a korábbi morontia testeikhez hasonlóan ki vannak téve bizonyos, működési jellegű véletlen eseményeknek.
50:3.4 A herceg testtel bíró törzskarát rendszerint eltávolítják a bolygóról a következő korszakos megítéltetéskor, amikor a Fiú másodszor jön el a szférára. Mielőtt elmennek, a különféle feladataikat szokás szerint a közös leszármazottaiknak és bizonyos magasabb rendű honos önkénteseknek adják át. Rendszerint ilyen utódok váltják őket azokon a világokon, ahol a herceg segítőinek megengedték, hogy párba lépjenek a honos emberfajták fejlettebb csoportjaival.
50:3.5 A Bolygóherceg segítői ritkán lépnek párba a világ emberfajtáival, viszont egymás között mindig párosodnak. Kétféle lényfajta származik ezekből az egyesülésekből: a köztes teremtmények elsőfajú fajtája és bizonyos olyan, magasabb rendű anyagi lények, akik a herceg törzskarában maradnak azt követően, hogy szüleiket Ádám és Éva megérkezésekor elviszik a bolygóról. E gyermekek nem lépnek párba a halandói fajtákkal, kivéve bizonyos szükséghelyzeteket és akkor is csak a Bolygóherceg irányításával teszik ezt. Ilyenkor a gyermekeik — a testtel bíró törzskar unokái — olyan besorolásúak, mint a koruk és nemzedékük nemesebb fajtái. A Bolygóherceg e félanyagi segédeinek minden leszármazottjába Igazító költözik.
50:3.6 A herceg által meghatározott megítéltetési időszak végén, amikor eljön az idő, hogy e „hazatérők törzskara” visszatérjen a csillagrendszeri központra a paradicsomi létpálya befejezése céljából, e felemelkedők megjelennek az élethordozók előtt annak érdekében, hogy az anyagi testüket átadják. Átkelési alvásba kerülnek és úgy ébrednek, hogy megszabadultak a halandói öltözéküktől és morontia alakba öltöztettek, készen állnak arra, hogy a szeráfok visszavigyék őket a csillagrendszeri központra, ahol a tőlük elvált Igazítóik várják őket. A jerusemi osztályuk már egy teljes megítéltetési időszakkal előttük jár, ők viszont egyedi és különleges tapasztalatot szereztek, a felemelkedő halandó létpályájának egy ritka fejezetét ismerték meg.
50:4.1 A herceg testtel bíró törzskara idejekorán megszervezi a képzés és a műveltség bolygói tanhelyeit, ahol az evolúciós emberfajták színe-javát tanítják ki s küldik vissza, hogy e jobb dolgokat tanítsák meg a népüknek is. A herceg tanodái a bolygó anyagi központjában találhatók.
50:4.2 E központi város létesítésével kapcsolatos fizikai munkát a testtel bíró törzskar végzi. A Bolygóherceg első időszakainak központi városai vagy települései nagyon eltérnek attól, amit az urantiai halandó elképzelne. A későbbi korokkal összehasonlítva ezek egyszerűek, a kővel való díszítés és a viszonylag fejlett építőanyag-használat jellemzi ezeket. Mindez elüt attól az ádámi rendszertől, mely egy kertszerű központ körül összpontosul, ahol az emberfajták érdekét szolgáló munka folyik a világegyetemi Fiak második megítéltetési időszakában.
50:4.3 A világotok esetében a központi településen minden emberi lakóhelyhez elegendően nagy terület tartozott. Bár a távoli törzsek továbbra is vadásztak és gyűjtögettek, a Herceg tanintézeteinek tanítványai és tanítói földművelők és kertészek voltak. Idejüket nagyjából egyenlően osztották meg az alábbi tevékenységek között:
50:4.4 1. Fizikai munka. Földművelés, kiegészítve házépítéssel és a házak berendezésével.
50:4.5 2. Közösségi tevékenységek. Játékok és művelődésközösségi csoportalkotás.
50:4.6 3. Oktatói képzés. Egyéni oktatás a családi-csoportos oktatással összefüggésben, melyet külön osztályszintű felkészítés egészít ki.
50:4.7 4. Szakképzés. A házasság és az otthonkészítés tanodái, művészeti és kézműves felkészítő tanhelyek, és a — világi, kulturális és vallási — tanítók felkészítő osztályai.
50:4.8 5. Szellemi műveltség. A testvériség tanítóinak felkészítése, a gyermekek és az ifjak csoportjainak felvilágosítása és a befogadott honos gyermekek felkészítése a népük közötti hitterjesztői feladatokra.
50:4.9 A Bolygóherceget halandó lények nem láthatják; a törzskarába tartozó félanyagi lények által képviselt dolgokban való hit egyfajta hűségpróba. De a műveltség és a felkészítés tanhelyei jól alkalmazkodnak az egyes bolygók igényeihez, rövid időn belül kiélezett és nemes versengés indul az emberfajták között azért, hogy e különféle oktatási intézményekbe bekerüljenek.
50:4.10 E kulturális és fejlődési világközpontból minden néphez olyan nemesítő és polgárosodást elindító hatás sugárzódik ki fokozatosan, mely lassan, de biztosan átalakítja az evolúciós fajtákat. Ezalatt a környező népek kiképzett és szellemiesült gyermekei közül azok, akiket a herceg tanodáiba felvettek s ott felkészítettek, visszatérnek az eredeti csoportjukhoz és a legjobb tudásuk szerint olyan új és tekintélyes oktatási és kulturális központokat létesítenek, melyeket a herceg tanodái terveinek megfelelően vezetnek.
50:4.11 Az Urantián a bolygói fejlődésre és kulturális haladásra kidolgozott tervek már jócskán a végrehajtás szakaszában voltak, igencsak kielégítően haladtak, amikor az egész vállalkozást meglehetősen hirtelenül és gyalázatosan derékba törte Kaligasztia csatlakozása a Lucifer-féle lázadáshoz.
50:4.12 Számomra e lázadás kapcsán az volt a legmegrázóbb esemény, amikor tudomást szereztem a fiúi besorolású lények közül a saját rendembe tartozók egyikének, Kaligasztiának a csalárd árulásáról, aki szándékosan és előre megfontoltan, módszeresen elferdítette és megmérgezte azokat a tanokat, melyeket abban az időben a bolygón működő tanhelyeken terjesztettek az egész Urantián. E tanhelyek összeomlása gyors és teljes volt.
50:4.13 A Herceg anyagivá lényegített törzskarát alkotó felemelkedők leszármazottainak többsége hűséges maradt, és kilépett Kaligasztia soraiból. A hűeket az urantiai Melkizedek-megbízottak bátorították, és a későbbi korokban az ő leszármazottaik sokat tettek az igazság és a pártatlanság bolygói fogalmainak fennmaradása érdekében. E hűséges örömhírhozók munkája segített megakadályozni azt, hogy a szellemi igazság teljesen eltűnjön az Urantiáról. E bátor lelkek és az ő leszármazottaik életben tartottak valamennyi ismeretet az Atya uralmáról és a világ emberfajtái számára megőrizték az isteni Fiak különböző rendjei által elrendelt sorozatos bolygói megítéltetések fogalmát is.
50:5.1 A lakott világok állhatatos hercegei állandó besorolásba kerülnek az eredeti feladatuk tárgyát képező bolygón. A paradicsomi Fiak és velük a megítéltetési korszakok jönnek-mennek, de a sikeres Bolygóherceg megmarad, mint a területének ura. A munkája meglehetősen független a felsőbb Fiak küldetéseitől, mert annak rendeltetése a bolygói polgárosodott társadalom fejlesztése.
50:5.2 A polgárosodott társadalom fejlődése a különböző bolygókon kevéssé hasonló. A halandói törzsfejlődés kibontakozása nagyon eltér a számtalan, igencsak különböző világon. Azonban a bolygókra jellemző testi, értelmi és társadalmi fejlődési területeken megmutatkozó számos különbség ellenére minden evolúciós szféra bizonyos, jól meghatározott irányokban halad előre.
50:5.3 A Bolygóherceg üdvözítő uralma alatt, melyet az Anyagi Fiak kiterjesztenek és amelyre a paradicsomi Fiak időszakos küldetései is rányomják a bélyegüket, az idő és tér átlagos világain a halandó emberfajták az alábbi hét fejlődési korszakon mennek keresztül:
50:5.4 1. A táplálkozás kora. Az előemberi teremtményeket és az ősember első fajtáit főként élelemszerzési kérdések foglalkoztatják. E fejlődő lények a nem alvással töltött idejük nagy részében vagy élelmet keresnek vagy harcolnak, támadásban vagy védekezésben vannak. A későbbi polgárosodott társadalmak e korai elődei gondolatainak középpontjában az élelemszerzés áll.
50:5.5 2. A biztonság korszaka. Amint az ősi vadász némi időt tud megtakarítani az élelemszerzésből, e szabadidejét a biztonsági helyzetének javítására fordítja. Egyre több figyelmet szentelnek a háborúzás módszereinek. Megerősítik az otthonaikat, és a nemzetséget az egymástól való félelem, valamint az idegen csoportokkal szemben szított gyűlölet kovácsolja össze. Az önvédelem olyan szükséglet, mely mindig követi az önfenntartást.
50:5.6 3. Az anyagi jólét kora. Miután az ember az élelmezési kérdéseket részlegesen megoldotta és bizonyos mértékű biztonságot is elért, a többi szabadidejét a személyes jólétére fordítja. A fényűzés a létszükséglettel verseng az emberi tevékenységek központjába kerülésért. Az ilyen korszakot túl gyakran jellemzi zsarnokság, türelmetlenség, dőzsölés és mámor. A fajok gyengébb elemei hajlamosak a mértéktelenségre és a kegyetlenkedésre. E gyönyörkereső gyengébb egyedeket azonban legyőzik a fejlődő polgárosodott társadalom erősebb és igazságszerető elemei.
50:5.7 4. A tudás és a bölcsesség keresése. Az élelem, a biztonság, az örömök és a szabadidő megteremtik az alapját a műveltség fejlődésének és a tudás terjedésének. A tudás megszerzésére irányuló erőfeszítés bölcsességet eredményez, és amint egy műveltség megtanulta, hogy miként szerezzen előnyt a tapasztalásából és fejlődjön általa, a polgárosodott társadalom tényleg révbe ér. Még mindig az élelem, a biztonság és az anyagi jólét határozza meg a társadalmat, de már sok előretekintő egyén van kiéhezve a tudásra és szomjazza a bölcsességet. Minden gyermek lehetőséget kap a tettek révén tanulni; e korszak jelszava az oktatás.
50:5.8 5. A bölcselet és a testvériség kora. Amikor a halandók megtanulnak elgondolkodni a tapasztalásaikon és elkezdenek hasznot húzni a tapasztalásból, akkor válik a szemléletük bölcselőivé — végre elkezdik magukban keresni az okokat és józan ítélőképességre tesznek szert. E korszakban a társadalom etikussá lesz, e korszak halandói pedig valóban erkölcsi lényekké válnak. A bölcs erkölcsi lények képesek az emberi testvériség megteremtésére az ilyen fokozatosan fejlődő világon. Az etikus és erkölcsi lények képesek megtanulni, hogy miként éljenek az aranyszabálynak megfelelően.
50:5.9 6. A szellemi törekvés korszaka. Ahogy a fejlődő halandók keresztülmentek a testi, az értelmi és a társadalmi fejlődési szakaszokon, előbb-utóbb elérik a személyes látásmódnak azokat a szintjeit, amelyek a szellemi megelégedés és a mindenségrendi összefüggések megértésének keresésére késztetik őket. A vallás kiteljesíti a félelem és a babonaság érzelmi területeiről a mindenségrendi bölcsesség és a személyes szellemi tapasztalás magasabb szintjeire való felemelkedést. Az oktatás a jelentéstartalmak megvilágítására törekszik, a műveltség pedig a mindenségrendi kapcsolódásokat és az igaz értékeket ragadja meg. Az ilyen fejlődő halandók műveltsége kiváló, képzettsége nagyszerű és Isten-tudata páratlan.
50:5.10 7. A fény és élet korszaka. Ez a fizikai biztonságot, értelmi gyarapodást, társadalmi műveltséget és szellemi fejlődést hozó, egymást követő korszakok betetőzése. Ezek az emberi vívmányok most mindenségrendi egységben és önzetlen szolgálatban vegyülnek, társítódnak és hangolódnak össze. A véges természet és az anyagi felruházottság korlátai között nincsenek rögzített határai az idő és tér tündökletes, végleges rendű világain egymást követő, haladó nemzedékek evolúciós fejlődési lehetőségeinek.
50:5.11 A Bolygóhercegek, miután a világtörténelem egymást követő megítéltetési időszakain és a bolygói fejlődés fokozatosan fejlődő korszakain át szolgálták a szféráikat, a fény és élet korának beköszöntével felemeltetnek a Bolygó Fejedelem rangjára.
50:6.1 Az Urantia elszigetelt volta miatt nem vállalkozhatok arra, hogy ismertessem a sataniai szomszédaitok életének és környezetének számos körülményeit. E beszámolókban a bolygói vesztegzár és a csillagrendszeri elszigeteltség korlátoz minket. Az urantiai halandók felvilágosítására irányuló minden erőfeszítésünkben tartanunk kell magunkat e megkötésekhez, de amennyire csak megengedett volt, beszámoltunk nektek az átlagos evolúciós világok fejlődéséről, és most már össze tudjátok hasonlítani az ilyen világ létpályáját az Urantia jelenlegi helyzetével.
50:6.2 A polgárosodott társadalom fejlődése az Urantián nem tért el oly nagyon a szellemi elszigetelés csapását ugyancsak elszenvedett egyéb világokétól. De ha összehasonlítjuk a világegyetem elkötelezett világaival, akkor a bolygótok felettébb összezavartnak és az értelmi fejlődés és a szellemi előrehaladás minden szakaszában nagyon visszamaradottnak tűnik.
50:6.3 A bolygót ért csapások miatt az urantiaiak nem sokat ismertek meg a szokványos világok műveltségéből. Azonban nem szabad úgy elképzelnetek az evolúciós világokat, még a leginkább eszményinek tekinthetőt sem, mint olyan szférákat, ahol az élet kényelmes nyugágy. A halandó fajok életének kezdete mindig küzdelmekkel jár. Az erőfeszítés és a döntések meghozatala alapvető része a túlélési értékek megszerzésének.
50:6.4 A műveltség elmeminőséget feltételez; a műveltség nem fejlődhet, hacsak az elme nem jut magasabb szintre. A felsőbb értelem nemes műveltségre törekszik és e célt valamilyen úton el is éri. Az alacsonyabb rendű elmék még a legmagasabb rendű műveltséget is eltaszítják maguktól, még akkor is, ha készen kapják. Sok függ az isteni Fiak sorozatos küldetéseitől is, és annak mértékétől, hogy az általuk elrendelt megítéltetési időszakokban miként fogadják e megvilágosítást.
50:6.5 Nem szabad elfelejtenetek, hogy a Satania összes világa a Lucifer-féle lázadás következményeként kétszázezer éven keresztül szenvedett a Norlatiadekből való szellemi számkivetettségtől. Nagyon hosszú időnek kell még eltelnie, hogy a bűnből és az elszakadásból eredő hátrányokat ki lehessen egyenlíteni. A bolygótok még mindig egy nem szokványos és változatos létpályán halad egy lázadó Bolygóherceg és egy vétkező Anyagi Fiú kettős szomorújátékának eredményeként. Még Krisztus Mihálynak az Urantiára való alászállása sem söpörte el azonnal a világ korábbi igazgatásában vétett komoly hibák ideigvaló következményeit.
50:7.1 Elsőre úgy tűnhet, hogy az Urantia és a többi elszigetelt világ végtelenül szerencsétlen annyiban, hogy meg van fosztva az olyan emberfeletti személyiségek jótékony jelenlététől és hatásától, mint amilyen a Bolygóherceg és az Anyagi Fiú és Leány. Azonban e szférák elszigeteltsége a világok emberfajtáinak különleges lehetőséget ad a hit gyakorlására és a mindenségrendi bizonyosságban való olyan különleges adottság kifejlesztésére, mely nem függ a dolgok láthatóságától vagy bármely más anyagi tényezőtől. Kiderülhet, hogy a lázadás következményeként vesztegzár alá helyezett világokról származó halandó teremtmények végeredményben roppant szerencsések. Megfigyeltük, hogy az ilyen felemelkedőket már nagyon korán sok különleges feladattal bízzák meg az olyan mindenségrendi vállalkozásokban, ahol a sikerhez alapvető fontosságú a megkérdőjelezhetetlen hit és a nemes bizakodás.
50:7.2 A Jerusemen az ezekről az elszigetelt világokról származó felemelkedők csak maguk egy lakóövezetet foglalnak el és őket agondontereknek nevezik, amely olyan evolúciós saját akaratú teremtményeket jelent, akik képesek hinni anélkül, hogy látnának is, képesek állhatatosnak maradni elszigeteltségben is, és képesek legyőzni a leküzdhetetlennek tűnő nehézségeket még egyedül is[2]. Az agondonterek e működési csoportosulása megtalálható végig a helyi világegyetemi felemelkedés során és a felsőbb-világegyetemen való áthaladáskor is; e csoport a Havonán való ottlét alatt tűnik el, de nyomban megjelenik újra a Paradicsom elérése után, és határozottan jelen van a Halandói Végleges Testületben. Tabamantia végleges rendű agondonter, aki az idő és tér világegyetemeiben valaha volt első lázadásban érintett és emiatt vesztegzár alá helyezett szférák egyikén vált továbbélővé.
50:7.3 Végig a paradicsomi létpályán úgy követi a jutalom az erőfeszítést, mint következmény az okot. E jutalmak kiemelik az egyedet az átlagból, a teremtményi tapasztalás sokrétűségét hozzák magukkal és hozzájárulnak a végleges teljesítmények sokféleségéhez a végleges rendű lények közös testületében.
50:7.4 [Közreadta egy, a Tartalékos Testületbe tartozó Másodrendű Lanonandek Fiú.]