1 És elõszólítván tizenkét tanítványát, hatalmat ada nékik a tisztátalan lelkek felett, hogy kiûzzék azokat, és gyógyítsanak minden betegséget és minden erõtelenséget. [1][2]
2 A tizenkét apostol nevei pedig ezek: Elsõ Simon, a kit Péternek hívnak, és András, az õ testvére; Jakab, a Zebedeus fia, és János az õ testvére; [3][4]
3 Filep és Bertalan; Tamás és Máté, a vámszedõ; Jakab, az Alfeus fia, és Lebbeus, a kit Taddeusnak hívtak; [5]
4 Simon a kananita, és Judás, az Iskariotes, a ki el is árulta õt. [6]
5 Ezt a tizenkettõt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; [7]
6 Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz.
7 Elmenvén pedig prédikáljatok, mondván: Elközelített a mennyeknek országa. [8]
9 Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se réz-pénzt a ti erszényetekbe, [11][12]
10 Se útitáskát, se két ruhát, se sarut, se pálczát; mert méltó a munkás az õ táplálékára.
11 A mely városba vagy faluba pedig bementek, tudakozzátok meg, ki abban méltó; és ott maradjatok, a míg tovább mehettek. [13][14]
12 Ha pedig bementek a házba, köszöntsétek azt.
13 És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá; ha pedig nem méltó, a ti békességtek rátok térjen vissza.
14 És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le.
15 Bizony mondom néktek: Az ítélet napján könnyebb lesz a Sodoma és Gomora földjének dolga, mint annak a városnak.
16 Ímé, én elbocsátlak titeket, mint juhokat a farkasok közé; legyetek azért okosak mint a kígyók, és szelidek mint a galambok. [15][16][17][18]
17 De óvakodjatok az emberektõl; mert törvényszékekre adnak titeket és az õ gyülekezeteikben megostoroznak titeket; [19][20]
18 És helytartók és királyok elé visznek titeket érettem, bizonyságul õ magoknak és a pogányoknak.
19 De mikor átadnak titeket, ne aggodalmaskodjatok, mi módon vagy mit szóljatok; mert megadatik néktek abban az órában, mit mondjatok. [21]
20 Mert nem ti vagytok, a kik szóltok, hanem a ti Atyátoknak Lelke az, a ki szól ti bennetek. [22]
21 Halálra adja pedig testvér testvérét, atya gyermekét; támadnak magzatok szüleik ellen, és megöletik õket. [23][24][25]
22 És gyûlöletesek lesztek, mindenki elõtt az én nevemért; de a ki mindvégig megáll, az megtartatik.
23 Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend.
24 Nem fölebbvaló a tanítvány a tanítónál, sem a szolga az õ uránál. [26][27]
25 Elég a tanítványnak, ha olyan mint a mestere, és a szolga mint az õ Ura. Ha a házigazdát Belzebubnak hívták, mennyivel inkább az õ házanépét?! [28][29]
26 Azért ne féljetek tõlök. Mert nincs oly rejtett dolog, a mi napfényre ne jõne; és oly titok, a mi ki ne tudódnék. [30][31]
27 A mit néktek a sötétben mondok, a világosságban mondjátok; és a mit fülbe súgva hallotok, a háztetõkrõl hirdessétek.
28 És ne féljetek azoktól, a kik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, a ki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában. [32][33]
29 Nemde, két verebecskét meg lehet venni egy kis fillérért? És egy sem esik azok közül a földre a ti Atyátok akarata nélkül! [34][35]
30 Néktek pedig még a fejetek hajszálai is mind számon vannak. [36]
31 Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
32 Valaki azért vallást tesz én rólam az emberek elõtt, én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám elõtt; [37]
33 A ki pedig megtagad engem az emberek elõtt, én is megtagadom azt az én mennyei Atyám elõtt.
34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. [38][39]
35 Mert azért jöttem, hogy meghasonlást támaszszak az ember és az õ atyja, a leány és az õ anyja, a meny és az õ napa közt; [40]
36 És hogy az embernek ellensége legyen az õ házanépe.
37 A ki inkább szereti atyját és anyját, hogynem engemet, nem méltó én hozzám; és a ki inkább szereti fiát és leányát, hogynem engemet, nem méltó én hozzám.
38 És a ki föl nem veszi az õ keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám. [41]
39 A ki megtalálja az õ életét, elveszti azt; és a ki elveszti az õ életét én érettem, megtalálja azt. [42]
40 A ki titeket befogad, engem fogad be; és a ki engem befogad, azt fogadja be, a ki engem küldött. [43]
41 A ki befogadja a prófétát próféta nevében, prófétának jutalmát veszi; és aki befogadja az igazat igaznak nevében, igaznak jutalmát veszi;
42 És a ki inni ád egynek e kicsinyek közül, csak egy pohár hideg vizet tanítvány nevében, bizony mondom néktek, el nem vesztheti jutalmát. [44]
↑ 10:8 Szabadon kapott, szabadon adjon: Uk 100:7.10. Szabadon kapott evangélium, szabadon adj: Uk 191:4.4. Szabadon kapott, szabadon adjon: Uk 140:9.2. Az apostolok a betegeket szolgálták: Uk 141:8.1. Szabadon kapott, szabadon adjon: Uk 193:0.5.
↑ 10:8b Szabadon fogadott, szabadon adj igazságot: Uk 176:3.10. Szabadon kapott jót, szabadon adj: Uk 163:1.4. Szabadon kapni, ingyen adni, szeretni: Uk 156:5.19. Szabadon kapott jót, szabadon adj: Uk 159:1.5.
↑ 10:9-10 Nincs pénz vagy felesleges ruha: Uk 140:9.3.
↑ 10:9-10a Ne vegyetek magatokhoz pénztárcát vagy ruhát: Uk 163:1.3.
↑ 10:11-14 Tervek elfogadására, elutasításra: Uk 163:1.4.
↑ 10:16 Válasszátok bölcsen a módszert: Uk 191:4.4. Legyetek bölcsek, mint a kígyók, ártalmatlanok: Uk 163:1.3. Figyelmeztetés: legyetek bölcsek, mint a kígyók: Uk 140:9.3. Bölcsek, mint a kígyók, stb.: Uk 178:1.7. A béke galambja: Uk 85:3.4.
↑ 10:34 Ne gondoljátok, hogy békességért jöttem: Uk 52:6.1. Nem azért jöttem, hogy békét hozzak: Uk 160:5.10.
↑ 10:34-37a Nincs béke, csak szomorúság a földön: Uk 150:4.3.
↑ 10:35-36 Ellenségek a saját családjában: Uk 154:6.9.
↑ 10:38 Vállalj felelősséget, kövess engem: Uk 158:7.5. Aki követi, annak meg kell fizetnie az árát: Uk 171:2.3. Vállalj felelősséget, kövess engem: Uk 159:5.10.
↑ 10:39 Ha megmented az életet, veszítsd el; ha elveszíted, találd meg: Uk 103:5.6. Aki meg akarja menteni az életet, annak el kell veszítenie azt: Uk 160:5.10. Aki meg akarja menteni az életet, elveszíti azt: Uk 140:5.19. Mentsd meg önzően az életet, veszítsd el: Uk 158:7.5.
↑ 10:40 Aki befogadja a gyermeket, az engem is befogad: Uk 158:8.1. Hallgassatok meg, hallgassatok meg, hallgassátok meg a feladót: Uk 163:1.4.
↑ 10:42 Hideg vízzel teli pohár a szomjas léleknek: Uk 159:2.1.